Valahol el kell kezdeni...
2020 és 2021.
Két év, amelyek csendben elúsztak mellettem és talán a világban sok más ember mellett is. Nyilvánvalóan ennek a negatívumaival és pozitívumaival együtt.
Azt gondolom, hogy kellett ez a két év arra, hogy eljussak eddig a pontig, amit most Te is olvashatsz - azaz az első blogbejegyzésig. Küzdelmes volt.
De egyelőre hagyjuk meg a múltat ott, ahova való, a múltban - talán később visszatérek majd rá.
Inkább foglalkozzunk egy kicsit azzal, hogy mi is fog itt történni és honnan is jött ez az egész.
Me, myself & Mexico.
Ebből azt gondolom, a 'Me' és a 'myself' része az, ami a legkevésbé szorul magyarázatra. Olyan blogot szeretnék létrehozni, ahol saját magamból megmutathatok valamennyit a világ felé; mindazt ami érdekel, mindazt ami foglalkoztat és mindazt ami én vagyok. Ugyanitt a saját alkotásokat is szeretném megjelentetni és eljuttatni az emberekhez - úgy vagyok vele, hogy ha már egy ember tudja értékelni, akkor már elértem az első lépcsőfokot. Ezt követően már csak fel kell rá lépnem és jöhet a következő, az pedig ki tudja mit fog hozni.
Itt szeretném azt is kihangsúlyozni, hogy mindegyik bejegyzést három nyelven tervezem megjelentetni; magyar, angol és spanyol - várhatóan ebben a sorrendben.
És akkor pár szót ejtenék - egyelőre nem részletekbe menően - arról is, hogy mit keres a blog címének a végén az '& Mexico'. Nos, az utóbbi időszakban volt szerencsém belelátni a kultúrába, megérteni és megismerni egy-egy nagyon különös történetet, helyet, információt az országgal kapcsolatban és ez engem nagyon jó érzéssel töltött el. És hogy mik is ezek és hogy kerültem egyáltalán kapcsolatba Mexikóval?! Na ez az ami néhány teljesen külön bejegyzést fog megtölteni.
Végül pedig egy kép is marad még. Azt gondolom, hogy kiválóan szimbolizálja a jelenlegi hangulatomat és érzésemet; egy száraz, szétterjedt ághalmaz, amely az ég felé törekszik. Viszont ahhoz, hogy tovább tudjon terjeszkedni, megmaradjanak az ágai és erősödjenek, táplálék és elengedés szükséges. Szolgáljon ez a blog tehát arra, hogy egy megerősödött fát láthassatok viszont, aki képes megmutatni a terméseit.
Viszlát ugyanitt, várlak vissza!
C.K.T.
You have to start somewhere...
2020 and 2021.
Two years that have quietly swam past me and maybe many other people in the world. Obviously with the downsides and positives of this.
I think it took me two years to get to this point, which you can read now - that is, the first blog post. It was a great struggle.
But let’s leave the past where it belongs in the past for now - maybe I’ll get back to it later.
Let’s focus a little more on what’s going to happen here and where it all came from.
Me, myself & Mexico.
Of this, I think the part of ‘Me’ and ‘myself’ is the one that needs the least explanation. I want to create a blog where I can show some of myself to the world; all that interests me, all that occupies me and all that I am. I also want to publish and send my own works to people in the same place - I am with it that if a person can appreciate it, I have already reached the first stage. After that, I just have to step on it and the next one can come, and who knows what it will bring.
I would also like to emphasize here that I plan to publish each post in three languages; Hungarian, English and Spanish - expected in that order.
And then I would like to say a few words - not yet in detail - about what '& Mexico' is looking for at the end of the blog title. Well, lately I have had the good fortune to see into the culture, to understand and get to know a very special story, place, information about the country and it has made me feel very good. And what are they and how did I get in touch with Mexico at all ?! This is what will fill in some completely separate posts.
Finally, an image remains of some woods I have taken. I think it perfectly symbolizes my current mood and feeling; a dry, scattered set of branches striving toward the sky. On the other hand, in order to be able to expand further, retain its branches and become stronger, it needs nourishment and release. So serve this blog so you can see a fortified tree who can show its fruits.
Goodbye, I'm waiting you back!
C.K.T.
Tienes que empezar por algún lado ...
2020 y 2021.
Dos años que me han pasado en silencio y tal vez muchas otras personas en el mundo. Obviamente con las desventajas y las ventajas de esto.
Creo que me tomó dos años llegar a este punto, que puedes leer ahora, es decir, la primera publicación del blog. Estaba luchando.
Pero dejemos el pasado donde pertenece en el pasado por ahora, tal vez vuelva a él más tarde.
Centrémonos un poco más en lo que sucederá aquí y de dónde vino todo.
Me, myself & Mexico.
De esto, creo que la parte de "Me" y "Myself" es la que menos explicación necesita. Quiero crear un blog donde pueda mostrar algo de mí al mundo; todo lo que me interesa, todo lo que me ocupa y todo lo que soy. También quiero publicar y enviar mis propios trabajos a personas en el mismo lugar - estoy con eso que si una persona puede apreciarlo, ya he llegado a la primera etapa. Después de eso, solo tengo que pisarlo y puede venir el siguiente, y quién sabe lo que traerá.
También me gustaría enfatizar aquí que planeo publicar cada publicación en tres idiomas; Húngaro, inglés y español: se esperan en ese orden.
Y luego me gustaría decir algunas palabras, todavía no en detalle, sobre lo que '& Mexico' está buscando al final del título del blog. Bueno, últimamente he tenido la suerte de ver la cultura, de entender y conocer una historia, un lugar, una información muy especial sobre el país y me ha hecho sentir muy bien. ¡¿Y qué son y cómo me puse en contacto con México ?! Esto es lo que completará algunas entradas completamente separadas.
Finalmente, queda una imagen sobre un árbol. Creo que simboliza perfectamente mi estado de ánimo y mis sentimientos actuales; un conjunto de ramas secas y dispersas que se esfuerzan hacia el cielo. Por otro lado, para poder expandirse más, retener sus ramas y volverse más fuerte, necesita nutrición y liberación. Así que sirve este blog para que puedas ver un árbol fortificado que pueda mostrar sus frutos.
¡Adiós, te espero de vuelta!
C.K.T.
Me encantó la analogía del árbol!
ReplyDelete